Salsa

Juppi-----, ismét tánc!

Már ezer éve volt, hogy a Salsa Diabolica-ban vmelyik hétköznap este (ha jól emlékszem 20-22-ig tartott) hétköznaponként, péntekenként pedig a Mammutban (nem ugrik be a club neve L) a nyári szezonban néha kedden a Buddha Beach-en kentük érkezéstől 2-3-ig folyamatosan! Aztán ahogy megszakadt a kapcsolat Yoshival, a táncpartnerrel, úgy vhogy fokozatosan eltűnt a salsa a mindennapjaimból.

Nu, ennyit a ’történeti előzményekről ;-) dióhéjban.

A jelen a beszédem tárgya, hát hadd szóljon.

Szóval bent a városban, tök messze a munkahelyemtől (vagy csak még nem találtam meg a leghatékonyabb közlekedési módot, és automatikusan Központi Pályaudvar majd vili verzióban tudok csak gondolkodni. Ma indulás előttig már tényleg utána nézek.

És mostanság megint sokat esik (néha, hogy ne legyen olyan unalmas egy kis hóval megtarkitva) szóval esernyő nélkül sz—rá ázva érkeztem (legalább ázott kutya szagom nem volt, vagy legalább is én igy gondoltam). Nem tudom mikor de már félidőnél semmit nem éreztem a bőtig ázásból eredően, viszont teljesen kimelegedtem és a hajam is különös, bohém hullámzós, alaphelyzetben elő nem forduló formát öltött...

A táncóra egy műteremnek használt épület 1 emeletén van. Az egyik fal ugye tükör, ami engem még mindig halálosan zavar, ezért még a bemelegitésnél is erősen koncentrálva elkerülöm, hogy magamat nézzem benne. Ha ezt tenném tuti rögtön kizökkennék a ritmusból is, meg a kedélyemből is ;-) szóval nem teszem. Tudom, hogy ez nagyon amatőren hangzik, de mit tehetünk, az vagyok J

Az oktató egy kubai fickó. Rasta haja van, és sosem izzad egy cseppet sem. Hihetetlenek ezek a latin trópusi fickók! Már Japánban is észrevettem, amikor a latino-kal táncoltunk. Mindig nagyon nettek, bár ők azért izzadtak, igaz ott a páratartalom vmivel magasabb volt, mint itt talán, és ők ugye nem is voltak feketék. Bár ahonnan jöttek az kb. Ugyanolyan klima lehet....hmm....

A dolog szépsége számomra az, hogy olyan nyelveken (spanyol, holland) folyik az oktatás, amiket én nem értek még (csak a jegyzőkönyv kedvéért jegyzem meg, hogy elkezdtem végre hollandul tanulni egyébként). A spanyolt meg a francia alapokon próbálom dekódolni több kevesebb sikerrel, hehe. Szóval a kubai fickó jól elmagyaráz mindent, és aztán mikor el is táncoljuk, és én nem a magyarázatnak megfelelően lépegetek, egy jellegzetes „gyagya külföldi” kifejezéssel az mosolyán addig mutogatja amig csak meg nem értem. Nagyon évezem ezeket is, meg a különféle spanyol utasitásokat („oltra vers”, meg „vamo”, „tranquil” hehe).

A fiúk amúgy sokat hibáznak (biztos mi lányok is, de az nem olyan feltűnő) és olyankor zene leáll, és Angel magyaráz. Nagyon kritikus a zenével. Mindig msádopercekig tart mig eldönti végre melyik szám is lesz jó. Ez egy kicsit zavar, mert minél kevesebb a csendes időszak annál jobb, de persze megértem,hogy a megfelelő tempójú nótát keresi a tarolyából.

A fiúhiányt beugró régi diákokkal szokták áthidalni. Jó igy mert még ha párral vagy is körbe kell forogni, minden alkalommal párt váltva, tehát nincs az, hogy végig ugyanazzal a ficokkal kell nyomni. Ez otthon, Mo-on is igy volt egyébként. Viszont ha már szóbajött megjegyzem, hogy otthon sokkal alaposabb volt az oktatás. Sokkal aprólékosabban és hosszabban magyaráztak egy-egy új lépést, és a gyakorlása is hosszabb volt. Itt, talán annak köszönhető, hogy az oktatónk ezzel a tánccal született voltaképp, nem olyan alapos a képzés. Megmutatja, de mindig párral, és nem külön a női és a férfi lépéseket. Én nem csinálok ügyet a lépésekből, inkább arra koncentrálok, hogy laza legyek, hogy bármi (nemvárt) figura jöjjön is gördülékenyen haladjunk, ne törjem meg a tánc vonalát (vagy hogy is mondjam). Vannak nagyon tesze-tosza fiúk, akik esetén kivételt teszek, és átveszem a vezetést (ez főleg a csüt-i csoportnál volt) de egyébként igyekszem lányosra venni a szerepem ;-)

A végén mindig ruedával záródik az óra. Na, az mindig is a kedvencem volt. Nem birom mikor egyrészt hosszasan ugyanazzal a ficokkal kell táncolni, másrészt pedig, ha látom a partner arcán a nagy töprengést, hogy akkor most melyik figura legyen a következő (zárójelben: szörnyű lehet a ficok szerep,ha nem született az ember Kubában :). Viszont mikor ruedázunk, Angel mondja meg mi a figura, és aztán jön a nagy keveredés, ha betesz egy komplikáltabb váltást, ahol ne adj’ isten, nem a következő, hanem az azt követő, vagy a 2-vel azutáni stb. nőhöz kell adott időn belül elvergődni. Ez mindig nagy mulatság (legalább is nekem), és némi rohanva táncolás is, hogy a segitségére legyek a lemaradt párának ;-)

Tartanak 2 hetente salsa party-t is, amire már alig várom, hogy elmehessek. Persze, még nem tudom melyik táncoslábú legény lenne a legmegfelelőbb partner. Remélem ott is van rueda, mert egyébként leragadhatok egy ficoknál.